Mindannyiunk számára minden szükséges feltétel adott Isten szeretetének a megismerésére.

Amikor emberi lényként megérkezünk ebbe a világba, ez lehetőség számunkra Isten szeretetének a megtapasztalására.

A meditáció révén a látásunk kitágul, és mindenki iránt részvét ébred bennünk.

A meditációban kitisztul a benső látásunk, és felismerjük ennek az emberi létezésnek az igazi célját.

Azzal, hogy jobbá formálódunk a meditációban, ilyenné változtathatjuk a családunkat, a közösségünket, a társadalmunkat, és fokozatosan a világot is.

Amikor a lelkünkkel azonosulunk a meditációban, fel fogjuk ismerni az egységünket Istennel.

A spiritualitás nem más, mint az igazi valónk felfedezése.

Az egyensúly a stabilitás eredménye; ez pedig az Istennel való kapcsolat gyümölcse. A kapcsolat a meditációban jön létre.

Ahogy egy hal nem élhet a tenger nélkül, a lélek sem létezhet Isten nélkül.

A pontosan végzett meditáció erőlködés nélküli.

A spirituális kincsek a külső körülményeinktől függetlenül mindannyiunk számára hozzáférhetők.

A külső világot nem változtathatjuk meg, az individuálist igen.

Ki kell zárnunk magunkból a világ fecsegését, hogy meghallhassuk Istent önmagunkban.

Isten Fénye és Hangja egy szeretetáradat.

Amikor meditálunk, az isteni szeretet megérinti a lelkünket. Ez átjárja az egész lényünket, és megtölt bennünket szeretettel és üdvösséggel.

Árasszuk szét Isten szeretetének az illatát, bármerre járunk!

Az Istenhez visszatérés érdekében egyetemes szeretet kifejlesztésére van szükségünk.

Ha megtanulunk meditálni, mindig velünk lesz a gyógyszer, amelyet bárhol, bármikor használhatunk.

Ha meditálunk, sokkal több racionális döntést hozunk, mint korábban, mivel magasabb látószögből nézünk az életünkre.

Az egység egy állapot, amely az isteni teremtés alapja.

Amikor a gondolataink isteni szeretettel telítettek, a szavaink és a tetteink kedvesek és szeretetteljesek lesznek.

Az Istennel történő egyesüléshez a lelkünknek szabaddá kell válnia mindentől, ami nem szeretet.

A spirituális úton a kihívást az jelenti, hogy a rossz lehetőségek helyett azt választjuk, ami jó nekünk.

Minél jobban ráhangolódunk a lelkünkre, annál nagyobb lesz a szeretetünk, az együttérzésünk és a készségünk az emberiség szolgálatára.

Ha spirituálisan fejlődünk, egyre fogékonyabbá válunk, beleértve ebbe az állatokat és a növényeket is. Az embertársainkat és az összes élő formát nagyobb gondossággal, adakozóbb módon kezeljük.

A boldogság, amit keresünk, bennünk van, a lelkünk szintjén.

Ha megtanulunk meditálni, bejuthatunk azon a kapun, amely az üdvösség, Fény és szeretet benső világába vezet.

Ha naponta meditálunk, felfedezhetjük a lelkünk erejét, bölcsességgel, halhatatlansággal, szeretettel, félelemnélküliséggel, összetartozással és üdvösséggel gazdagítva az életünket.

Üdvösség, határtalan tudás, erő, félelemnélküliség, boldogság és békesség - ezek mind a lelkünk kincsei. Ha megfelelő helyen ásunk, mind a mieink lesznek.

A meditáció révén egy teljesen új világ tárul fel előttünk.